birop blogja

21 Nov

FILMAJÁNLÓ - 2018w46

Közzétette biropsze, 2018-11-21 09:04

Egy időre elengedtem az amerikai vonalat, hogy a hétvégi filmmaratonra időzített újabb jelölések után ismét visszazökkenjek a régi kerékvágásba. Josh Brolin most megnéztett 5 filmjéből az idén már háromról írtam, most a másik kettőt is megosztom. A Foreigner-től való lelkesedésemben bevállaltam Jackie Chan egy újabb rendőrsztoriját, ami azonban kihagyható lett volna. Aztán kíváncsi voltam egy 10 éves izlandi drámára is. Denzel Washington még a régi, ahogy Brad Bird is és ez mind jót jelent...

Incredibles 2 (2018) - Animation, Action, Adventure, Comedy, Family, Sci-Fi - Dir.: Brad Bird - IMDb: 7,9/10; My rating: 8/10
Egy balul elsült, óriási károkat követelő közös akcióját követően illegálissá nyilvánítják a szuperhősködést, mire felbukkan a milliárdokkal rendelkező DEVTECH egy remeknek ígérkező elképzeléssel: be kell bizonyítaniuk, hogy a hősökre szükség van. A cég két kulcsfigurájaként működő testvérpár Nyúlánykában – Helenben -, a családanyában látja a potenciális első lépést, aki menő új felszereléssel folytatja „munkáját”, míg Bob, Mr. Irdatlan kell, hogy otthon maradjon a két nagyobbik gyerekkel és a kisbabával... ► A hihetetlen család 2 pontosan ugyanolyan, mint az első rész. Megvan benne minden, ami az első részt olyan emlékezetessé tette: gyönyörű animáció, fülbemászóan menő filmzene, komplex családi- és társadalmi problémák, látványos akciójelenetek és jópofa humor. Az író-rendező Brad Birdnek különös tehetsége van ahhoz, hogy egyszerre írjon történeteket a gyerekeknek és a felnőtteknek is. Izgalmas problémákat dob fel a film a médiamanipulációtól kezdve a családmodellek változásáig éppen a szükséges mértékig kifejtve, miközben a gyerekek is megkapják maguk vicces, játékos, kalandos történetét. Mindent egybevetve egy remek, energiával, humorral, lélekkel és pozitív világszemlélettel teli kaland az egész családnak, amely szórakoztat, de elgondolkodtat, miközben a nosztalgiát és az üdítő modernséget mesterien keveri. 

San ging chaat goo si / New Police Story (2004) - Action, Crime, Drama, Thriller - Dir.: Benny Chan - IMDb: 7/10; My rating: 5/10
Wing (Jackie Chan) felügyelő egysége egy rablóbanda elleni rajtaütésben megsemmisül. A tragédia mély depresszióba és alkoholizmusba taszítja a lelkiismeretfurdallástól gyötört rendőrt. Néhány hónappal később egy fiatal tiszt próbálja meg kirángatni a gödörből az életúnt felügyelőt. A sok próbálkozás után a bosszú lehetősége váltásra készteti Winget, aki új társa oldalán megújúlt erővel ered a kegyetlen rablóbanda nyomába. ► Nem vagyok a rendőrsztori sorozat lelkes nézője, Jackie Chan-t is inkább csak a vígjátékaiban szeretem. Nem rossz irány persze, ha drámai jellegen erősíteni akarnak, ami látszik is forgatókönyvön, de a mellékszálak továbbra is nagyon elhanyagoltak. Az akciófilmeken edződött Benny Chan rendezőnek pedig lett volna lehetősége abban majd 2 órában, amire végül a történet kifutott, sajnos azonban az eredmény felemásra sikeredett. Összességében egy középszerű történet, isteni Jackie mutatványokkal.

Reykjavík-Rotterdam (2008) - Thriller - Dir.: Óskar Jónasson - IMDb: 6,7/10; My rating: 6/10
Kristófer élete kudarcok és csalódások véget nem érő sorozata. A legrosszabb döntése az volt, amikor egy hajón dolgozott és alkoholcsempészésre adta a fejét. Persze lebukott és rács mögé került. Szabadulása után biztonsági őrként helyezkedik el. Próbálja meghúzni magát és igyekszik támogatni a családját. Az anyagi nehézségei miatt azonban egyre nehezebben megy. A kilátástalan helyzetben Kristófer igent mond a régi haveroknak, hogy még egy utolsó utat csinál Reykjavik és Rotterdam között. ► Izland ezt a filmet nevezte anno a legjobb külföldi film Oscar-díjára, majd persze kapott is egy amerikai remake-et Contraband címmel Mark Wahlberg, Kate Beckinsale és Ben Foster főszereplésével. A kliséhalmaz az eredetiben és a remake-ben is nyomot hagy, de az izlandi nekem legalábbis autentikusabbnak láttatta a sztorit, a konfliktusokat. A nagy izgalom, amit egy thrillernél várnék, azonban elmaradt.  

The Equalizer 2 (2018) - Action, Crime, Thriller - Dir.: Antoine Fuqua - IMDb: 6,8/10; My rating: 6/10
Egy titkos ügynöknek elege lett. Robert McCall (Denzel Washington) azt hitte, visszavonulhat a harctól, de rá kell jönnie, hogy számára most kezdődnek az igazán veszélyes évek. Legyőzhetetlen, kemény és keserű: de ha azt látja, hogy az erősebbek a gyengébb ellen fordulnak, akkor közbelép, és nem érdekli a túlerő. Sosem alszik. Éjszaka egy nagyváros sötét utcáit járja, és figyel. És ha bajt szimatol valahol, már indul is… ► Négy évnek kellett eltelnie, hogy ismét Robert McCall bőrébe bújjon az Oscar-díjas színészlegenda, Denzel Washington. Ezúttal sem kell csavaros kémtörténetre számítani, a fordulatok kiszámíthatóak, az értékrend továbbra is kőegyszerű (a gonoszak meglakolnak), de szerencsére nem a „több és nagyobb egyenlő jobb” folytatás-elvet követi Antoine Fuqua, nem kell világot megmenteni, nem hússzal több embert kell leverni, még csak nem is a kreatívabb öldökléssel akar mást mutatni. A film hozza az elvárt színvonalat, és pont annyiban különbözik az első résztől, hogy annak folytatása, és ne szó szerinti megismétlése legyen.

True Grit (2010) - Drama, Western - Dir.: Ethan & Joel Coen - IMDb: 7,6/10; My rating: 8/10
A tizennégy éves Mattie Ross apját hidegvérrel lelőtte a gyáva Tom Chaney, és a lány eltökéli, hogy az igazságszolgáltatás kezére adja a bűnöst. Segítséget kér az iszákos, hamar a fegyveréhez kapó békebírótól, Rooster Cogburntől. Ketten nekivágnak - a férfi tiltakozása ellenére -, hogy levadásszák Chaneyt. Az apja vére azt diktálja Mattie-nak, hogy a bűnözőt az indiánok földjén át is üldözze, és megtalálja őt a LeBouef nevű texasi ranger előtt, aki egy szenátor meggyilkolása miatt vinné Chaneyt Texasba... ► A szokásos Coen elemek (anekdotikus jelenetek, riposztos párbeszédek, a jellemek némi iróniába való elhajlítása) a monstani filmjükben westernkörnyezetbe ágyazva némileg belesimulnak az utóbbi évek trendjébe (3:10 to Yuma, Appaloosa stb.). Ahogy a No Country for Old Men-ben, itt sincs semmi tipikus hősiesség. Hailee Steinfeld, Jeff Bridges, Josh Brolin, Matt Damon és Barry Pepper játéka remekbe szabott. Ahogy az operatőri munka és a zenei aláfestés is: míg Deakins gyönyörűen megkomponált képei hibátlanul idézik meg a korhangulatot, és végig vezetik a tekintetet, addig Burwell visszafogott zenéje „csak” az éjszakai fináléra érik be igazán. Ebben a westernben nincs sok pisztolypárbaj, ez a másfajta, hihetőbb vadnyugat. Az erőszak gyors és... hát erőszakos. Kirobban és már vége is... 

No Country for Old Men (2007) - Crime, Drama, Thriller - Dir.: Ethan & Joel Coen - IMDb: 8,1/10; My rating: 9/10
Minden úgy kezdődik, hogy Llewelyn Moss talál egy teherautót, amelyet egy csapat hulla őriz. A kocsiban egy jó adag heroin és két millió dollár pihen. Amikor Moss elveszi a pénzt, olyan katasztrofális erőszakhullámot indít el, melyet még a korosodó, kiábrándult Bell sheriff személyében képviselt törvény sem tud megfékezni. Ahogy Moss megpróbál egérutat nyerni üldözői, de legfőképp egy rejtélyes figura elől, aki pénzfeldobással dönt emberi életekről, a film úgy növi ki a krimi kereteit, és kezd felölelni olyan témákat, melyek egyfelől ősiek, mint maga a Biblia, másfelől véresen frissek, mint a ma reggeli hírek... ► A Coen testvérek most nem poénkodnak: a No Country for Old Men egy szomorú film. Nem patetikus, mint ahogy azt a cím sugallhatná, hanem egy felnőtt western, amelyben darabos, nehézkes járású cowboyokat láthatunk, akik nem beszélnek sokat, mert nem is igazán van mit mondaniuk. Az idők változtak, indiánok sincsenek, a cowboyok kiöregedtek, s lassan nem a fehér emberé a főszerep: a világ ezerrel száguld a saját pusztulásába. Az öregek szerint bezzeg az ő idejükben milyen más volt minden. A filmre jellemző "lassú víz partot mos" tempóval minden egyes történés elkerülhetetlennek érződik, akárhogy is küzdjön az a pár szereplő ellene. Szertefoszlik a biztonság álma, a jók meghalnak, és egyre egyértelműbb, hogy nincs Isten... McCarthy No Country for Old Men-je a világvége krónikája; nincs benne zene, mert a teljes pusztuláshoz a csend illik, kész, megtörtént, és baszhatjuk. Remekmű... 

***

Az elmúlt hét fontosabb filmbemutatói együtt: filmselect youtube-channel.
A fenti pontszámok értelmezéséhez a saját skálám: értékelés.
Az eddigi összes IMDb értékelésem: my ratings.
Amit pedig a pontozáshoz időként használni szoktam: scoring.
 
12 Nov

FILMAJÁNLÓ - 2018w45

Közzétette biroph, 2018-11-12 08:53

Hát, kettő film fért megint csak bele. Az a "nyavalyás" Westworld is nagyon lassan fogy, bár így van időm meghallgatni visszamenőleg a részenkénti podcastokat (https://www.slashfilm.com/category/features/slashfilmcast/decoding-westw...), meg tudok azért haladni Michio Kaku: Hipertér c. könyvével, ami igyekszik közérthetően elmagyarázni a multidimenziós terek mibenlétét. Ennek ellenére nem könnyű olvasmány, de most már végigkűzdöm, kerül, amibe kerül :)  

Bai ri yan huo / Black Coal, Thin Ice (2014) - Crime, Mystery, Thriller - Dir.: Yi'nan Diao - IMDb: 6,7/10; My rating: 7/10
1999-ben számos holttestet fedeznek fel egy Észak-kínai kisvárosban. Mikor megpróbálják elkapni a feltételezett gyilkost, a rajtaütés során meghal két rendőr, egy pedig súlyos sebesüléseket szenved. A túlélőt leszerelik, aki egy gyárban lesz biztonsági őr. Öt évvel később újabb rejtélyes gyilkosságok történnek, ezért a férfi egy régi munkatársával szövetkezve nyomozni kezd. A szálak egy mosodában dolgozó lányhoz vezetnek, aki valahogy minden áldozattal kapcsolatban állt. Az ex-rendőr ügyfélnek adja ki magát, hogy közel férkőzzön a nőhöz, akibe hamarosan beleszeret... ► A Fekete szén, vékony jég noir-kriminek 2014-ben az Arany (Legjobb film) és az Ezüst (Legjobb férfi főszereplő) Medvét is sikerült megszereznie a Berlini Filmfesztiválon. Bár a szinte zene nélküli film lassú folyású, melodrámai, de pont azelőtt, hogy már kicsit fészkelődnénk a helyünkön, na, történjen már valami érzéssel, érkezik egy erős jelenet vagy fordulat a történetben, ami újra lendületet ad a cselekménynek. A csontig hatoló, fagyos-havas hangulat a vidéki szocialista ipari nagyváros koszos, szürke utcái, üzletei, a munkahelyek nagyon ismerősek voltak. A film játszódhatott volna egy észak-magyarországi bányászvárosban úgy a 70-es, 80-as évek táján is. A detektívsztorin túl tehát kapunk egy nyomasztó társadalomrajzot is a noir filmek stílusában. S mindez néhány igazán jó rendezői és operatőri bravúrral megtoldva. 

Chui lung / Chasing the Dragon (2017) - Action, Biography, Crime, History - Dir.: Jason Kwan, Jing Wong, Aman Chang - IMDb: 6,8/10; My rating: 7/10
A brit fennhatóság alatt Hongkongban az igazságszolgáltatás irányítását a 60-as évekre a totális korrupció jellemezte. A britek osztották fel a területeket, amiket a helyi magas beosztású rendőrök osztottak ki a triádok között. Ebbe a körbe került bele a nincstelen bevándorlóból lett harcos, Ho, akire elég hamar felfigyel a Lee Rock, a bandákat felügyelő nyomozó. ► Donnie Yen-t most nem kung-fu hősként, hanem felkapaszkodott drogbáróként, míg Andy Lau a tőle várható profi alakítással egy korrupt zsaruként látjuk viszonta bandaháborúk és a korrupció ellepte Hong-Kongban. Látványos, 60-as évek nosztalgiája, amiben vegyesen van sok akció, a nyersebb, reálisabb fajtából, és sok drámai rész is, ami összhangban van az életrajzi jelleggel. Több amerikai és európai alkotás mutatott már be hasonló témát, valószínűleg a korrupció világának társadalmi lenyomata univerzálisnak tekinthető. A főszereplők kapcsolata több szituációban is árnyaltan bemutatásra kerül, amire van is idejük a készítőknek, hiszen a film több mint 2 órás. Ez a másik nagy gyengéje a filmnek... Összességében egy korrekt kínai maffia-sztori, amire nagybetűkkel fel lehet írni: "brotherhood, blood and money".

***

Az elmúlt hét fontosabb filmbemutatói együtt: filmselect youtube-channel.
A fenti pontszámok értelmezéséhez a saját skálám: értékelés.
Az eddigi összes IMDb értékelésem: my ratings.
Amit pedig a pontozáshoz időként használni szoktam: scoring.
 
05 Nov

FILMAJÁNLÓ - 2018w44

Közzétette biroph, 2018-11-05 09:11

Hát, azt hittem ebbe a hétbe több minden fog beleférni, de az őszi szünet elvitte az időmet. :) Na, jó, a Westworld-öt is néztük, de még mindig nem jutottunk a végére. Amiről egyébként én úgy látom, hogy még az első évadnál is jobb, de persze várjuk ki a végét! A filmek terén továbbra is maradt a kínai-francia-olasz vonal... most 3, egészen jó találattal...  

La cité des enfants perdus / The City of Lost Children (1995) - Fantasy, Sci-Fi - Dir.: Jean-Pierre Jeunet, Marc Caro - IMDb: 7,6/10; My rating: 7/10
Krank, az őrült zsarnok álmatlanságban szenved. Alszik, de semmit sem álmodik. Barátja épít egy különleges gépet, amellyel el lehet lopni mások álmait. A tenger közepén úszó szigetén élő Krank a Küklopszok segítségével gyerekeket rabol el egy közeli kikötőből. Az egyik csemete Denree, a hároméves árva, akit egy elképesztően erős és egyúttal szelíd férfi nevel. A nevelő nem hagyja Krank kezében a kisfiút. ► Az elveszett gyerekek városa vizualitásban erős, aprólékos, álomszerű történet, amiben a gyerekek tiszta és a felnőttek torz, gátlástalan világa csap össze egymással. Olyan groteszk módon, mintha a Twist Olivér és a steam-punk egyvelege lenne. Jean-Pierre Jeunet-nek megvan a sajátos kézlenyomata, elég ha csak a következő filmeket teszem a neve mellé: Delicatessen (1991), Amelie csodálatos élete (2001), Hosszú jegyesség (2004), Micmacs (2009). Ezek közül is inkább az első és az utolsóra hasonlít leginkább. ...és ha már a szürrealitás világa, akkor Dominique Pinon, Ron Perlman, Daniel Emilfork már-már kötelező szereplői az ilyen filmeknek. Így 23 évvel a film moziba kerülése után is azt kell mondanom, hogy némi vontatottsága és nagy mértékű kiszámíthatósága ellenére is élmény a film.  

Cui mian da shi / The Great Hypnotist (2014) - Drama, Mystery, Thriller - Dir.: Leste Chen - IMDb: 7/10; My rating: 7/10
Xu Ruining egy neves hipnoterapeuta, aki ragyogó karrier előtt áll. Egy nap új páciens jelentkezik nála, egy fiatal lány, Ren Xiaoyan. Hamarosan kiderül, hogy Xu még nem találkozott ilyen bonyolult esettel a pályafutása során. Annak ellenére, hogy minden tudását és tapasztalatát latba veti, mindez kevésnek bizonyul, hogy rájöjjön, mi okozza a lány problémáit. A beteg sápadt, megtört, mindenre agresszívan reagál, ugyanakkor teljesen bezárkózik. Xu hamarosan rádöbben, hogy szörnyű csapdába esett. ► A film nagyon jó és hatásos felütéssel kezdődik, megragadja a figyelmet és egy jó időre odaszögez a vászon elé. Nagyon jók a jelentek beállításai, a hangulathoz sokat ad a zenei aláfestés is és a két szereplő, főleg talán a terapeutát alakító Zheng Xu nagyon jó választás volt a casting részéről. - SPOILER - A szépen adagolt információk, a történet építgetése nagyon jó a film kb. kétharmadáig, aztán a történet stílust vált: a misztikumot gyorsan váltja a dráma, amire aztán talán túl korai és túl didaktikus is a magyarázat. Ezzel együtt egy egészen kellemes meglepetés volt a film, csak ajánlani tudom.

Ŕ bout portant / Point Blank (2010) - Action, Crime, Drama, Thriller - Dir.: Fred Cavayé - IMDb: 6,8/10; My rating: 7/10
Samuel ápolóként dolgozik egy kórházban, ahonnan az orra előtt rabolják el várandós feleségét. Miután a leütött férfi magához tér, kideríti, hogy egy veszélyes bűnöző, Sartet felelős az emberrablásért, és ha még életben akarja látni a feleségét, engednie kell Sartet követelésének. Samuel csakhamar a rivális gengszterek és a lövöldözésre kész rendőrök kereszttüzében találja magát, miközben versenyt kell futnia az idővel, hogy megmentse feleségét és még meg nem született gyermekét. ► A sok Point Break ne zavarjon össze senkit, ez a 2010-es francia Fred Cavayé üldözéses thrillerje. Jó látni, hogy egy működőképes zsánerhez nem kellenek sokmillió-dolláros sztárok, extra-látványos térhatású fityfene, elég hozzá egy jó tempóban elmesélt, nagyobb logikai bakugrásoktól mentes épkézláb történet. Ezt a sztorit, amit itt elmesélnek, már láttuk (jó)néhány variációban, de attól még mint film, technikailag, struktúrájában jól van összerakva. Kategóriájában remek, végig tempós és izgalmas.

***

Az elmúlt hét fontosabb filmbemutatói együtt: filmselect youtube-channel.
A fenti pontszámok értelmezéséhez a saját skálám: értékelés.
Az eddigi összes IMDb értékelésem: my ratings.
Amit pedig a pontozáshoz időként használni szoktam: scoring.
 
29 Oct

FILMAJÁNLÓ - 2018w43

Közzétette biroph, 2018-10-29 09:52

Folytattam a héten a kínai-francia-olasz válogatást, miközben a Westworld 2. évadával is döcögősen, de haladtunk...  

Xi yan / The Wedding Banquet (1993) - Comedy, Drama, Romance - Dir.: Ang Lee - IMDb: 7,7/10; My rating: 7/10
Vaj-tung azon kevesek közé tartozik, akiknek sikerült született tajvaniként tisztes karriert befutni Amerikában, a lehetőségek hazájában, s már az állampolgárságot is megszerezte. Odahaza viszont, idősödő szülei már csak azt szeretnék, ha fiukat boldog férjnek és családapának tudhatnák. Ám a házasságnak, amire a szülők oly forrón vágynak, komoly akadálya van: Vaj-tung Simont szereti. Egyetlen megoldás van: az aggódó rokonságnak prezentálni kell egy nőnemű menyasszonyt, s erre megvan az eszményi önkéntes jelölt Vej-vej, az illegálisan bevándorolt kínai festőművész leányzó személyében. ► Egy egész jól összerakott comingout-dramedy, ami 1993-ban a legjobb külföldi film kategóriájában Ang Lee számára az első Oscar jelölést. Könnyed, mosolyogtató, inkább vígjáték, de azért minden szereplőnek, a meleg és heteró "tábornak" is megvan benne a maga kis drámája. Nem egy kihagyhatatlan alkotás és mély érzelmeket nem fog kavarni senkiben, de mégis emberközelivé teszi a felmerülő konfliktusokat, így kiemelkedik a hasonló témájú filmek közül.

OSS 117: Le Caire, nid d'espions / OSS 117: Cairo, Nest of Spies (2006) - Action, Adventure, Comedy, Crime - Dir.: Michel Hazanavicius - IMDb: 7,1/10; My rating: 7/10
A rendező, Michel Hazanavicius az OSS 117-sorozatból és az 50-es, 60-as évek többi titkosügynök-filmjeiből merítve alkotta meg fergeteges kémfilm-paródiáját. A tökéletes retrohangulat és az ügynökzsáner kliséinek felvonultatása igazi szórakozást ígér Jean Dujardinnel a főszerepben. ► A The Artist rendezőjének titkosügynök-paródiájában Jean Dujardin bohóckodik és Bérénice Bejó az eyecandy ráadás. Azonnal rávágnám, hogy egy jobb James Bond paródia, de hát én is csak most tudtam meg, hogy az OSS 117-es ügynök évekkel beelőzte James Bondot: az első regény, amiben felbukkan, 1949-es, míg Fleming első Bond-könyve 1953-ban jelent meg. Mindegy is. A film főhőse a korlátolt, rasszista és szexista Hubert Bonisseur de La Bath, egy igazi csajozógép, aki imád táncolni – és Dujardinnek nagyon jól állt a szerep és a hátrafésült haj. A filmet természetesen nem a fordulatos történet, hanem a vicces helyzetkomikumok, valamint a lazaság viszi előre, és a nagyon fárasztó és a hangosan felröhögös poénok éppen jó egyvelege teszi egy vidám esti kikapcsolódássá.  

La sconosciuta / The Unknown Woman (2006) - Drama, Mystery, Thriller - Dir.: Giuseppe Tornatore - IMDb: 7,5/10; My rating: 8/10
A megaláztatásokkal és kegyetlenségekkel teli múltja elől menekülő Irena Olaszországban keresi a helyét és jövőjét. A két idősík szoros összefonódásából apránként egy rejtélyes, feszültségekkel teli történet bontakozik ki. Ki is valójában Irena, és miért akar bármi áron takarítói állást szerezni magának egy exkluzív lakóépületben, illetve az ott élő egyik aranyműves család alkalmazásába kerülni? Kik járnak a nyomában sötét, tragikus múltjából, és miért fenyegetik terveit? ► A szentimentális Cinema Paradisót és a negédes Malenát is készítő Tornatore 2006-ban egy olyan munkával jelentkezett, amely először erotikus thrillernek ígérkezik, majd váratlan hitchcocki fordulatokat vesz, hogy a végén melodrámába forduljon. Egyik műfaj ide, másik műfaj oda, a rendező mindent megtesz, hogy kemény fából faragott hősnőjét a legmélyebb kétségbeesésbe taszítsa. Feltárul előttünk egy olyan világ, melynek rémségei döbbenetet, de az együttérzést, a megértést is kiválthatja a nézőből. Sokkoló film, de mély tanulságokat is von maga után. A trükk, hogy voltaképp egy nagyon szimpla sztorit mesél el, de azt olyan apró darabokra vagdosva tárja elénk a film első felében, hogy aztán a vége után visszagondolva, bámulatosan komplexnek tűnik. Nagyon szép, feszült, aprólékosan, magabiztos profizmussal felépített film, remek képekkel, jellegzetes Morricone-zenével, és pár igazán megrázó jelentsorral/fordulattal.

Pour elle / Anything for Her (2008) - Crime, Drama, Thriller - Dir.: Fred Cavayé - IMDb: 7,2/10; My rating: 7/10
Mivel más, legális lehetősége nem maradt, egy középiskolai tanár vakmerő tervet dolgoz ki az ártatlanul bebörtönzött felesége kiszabadítására. Az aprólékos munkával kidolgozott szökés kivitelezése szinte lehetetlennek tűnik. Elég egyetlen hiba, és mindannyian a börtönben végzik. ► Vincent Lindon és Diane Kruger főszereplésével készült el az eredeti, amit aztán Paul Haggis szinte kockáról kockára újraforgatott Russel Crowe-val és Elizabeth Banks-szel A következő három nap címmel. A változtatások gyakorlatilag jelentéktelenek az eredeti műhöz képest, talán még a feliratok is passzolnának ;) Szóval, aki látta az utóbbit, az látta a franciát is. Mondanám, de az nem lenne a teljes igazság. Spoiler nélkül, szerintem Vincent Lindon és Diane Kruger sokkal jobban hozza a kétségbeesés és a határozottság szintjei közötti hullámzó átmeneteket, mint ahogy sajnos Crowe és Banks a remake-ben. Ezzel együtt, míg nálam The Next Three Days egy teljesen felejtős akcióthriller a tucatamerikai felhozatalból, addig valahogy a francia - és ezt most mindenfajta európai nacionalizmus nélkül - sokkal hangulatosabb, drámaibb és ezért az alapszitu is jobban átérzehető.  

Angel-A (2005) - Comedy, Drama, Fantasy, Romance - Dir.: Luc Besson - IMDb: 7,1/10; My rating: 7/10
André több nehézfiúnak is tartozik, akik meg akarják őt ölni. Pénze nincs, amivel rendezhetné adósságát, az egész világ elfordul tőle. Végső elkeseredésében öngyilkosságra szánja el magát. Már majdnem leugrik a hídról, amikor észreveszi, hogy egy gyönyörű lány áll mellette, aki szintén ugrani akar. André megmenti a lány életét, aki ezután mellé szegődik és hálából segít neki rendezni az életét. ► Kicsit talán nagyképűen hangzik, de kezdem újra felfedezni Luc Besson tehetségét. Nem tartom őt egy rendezőóriásnak, de egy jó mesélőnek igen. És, amikor eltalálja a témát, képes remek dolgokat, világokat teremteni. Az Angel-A szívet melengető története azt mutatja be, milyen nem egyedül lenni a problémáinkkal. A helyenként humoros alkotás sokszor vált borongós hangvételbe, amelyre a fekete-fehérbe átültetett képsorok csak még inkább ráerősítenek. Az egyszerű történet szinte kiemeli a két ember kapcsolatát, kettejük kételyeit, csalódásait és végső törekvését valami jobb felé. Szép film ez kiemelkedő karakterekkel és hatásos megformálásokkal. Debbouze tökéletes a szánni való szürke kisember szerepére, míg Rasmussen a fekete-fehér filmvásznon is tündököl a makacs, vagány és elégedetlen angyal szerepében. Az Angel-A története teljesen kiszámítható, rendkívül egyszerű az eseményszál is és a befejezés pedig lehetett volna valami kevésbé didaktikus. Ezzel pedig az Angel-A nem váltja meg a világot, viszont hangulatosan és gyönyörű képekkel mutatja be, hogy sokszor elég egy másik ember, aki azonban képes erre... 

***

Az elmúlt hét fontosabb filmbemutatói együtt: filmselect youtube-channel.
A fenti pontszámok értelmezéséhez a saját skálám: értékelés.
Az eddigi összes IMDb értékelésem: my ratings.
Amit pedig a pontozáshoz időként használni szoktam: scoring.
 
24 Oct

FILMAJÁNLÓ - 2018w42

Közzétette biropsze, 2018-10-24 09:24

Időnként ki-ki kacsintok az amerikai filmek világából is, miközben persze tudom, hogy nem csak Hollywoodból áll a világ és az indiai borzadályokon kívül tényleg mindenevő vagyok a filmek terén is, de nem is könnyű beleakadni minőségi darabokba akár ha Európáról, akár ha Ázsiáról beszélünk. Kis túlzással. A következő filmmaraton tervezgetem, és most éppen ez is a koncepció: elkerülni a szokásos amerikai produkciókat és így bőven 200 film után a maratonos társasággal egy kis kitérőt tenni a "tengeren inneni" alkotások világába. Azzal talán sokat nem árulok el, hogy francia, olasz és kínai filmek versenyeznek majd egymással, először azért, hogy átjussanak az én szűrőmön, majd pedig a szavazás alkalmával. Ezen a héten is válogattam... miközben kiolvastam Yuval Noah Harari: Homo Deus c. könyvét, ami után rohantam a boltba a most megjelent 21 lecke a 21. századra harmadik könyvét is begyűjteni. Meg elkezdtünk két sorozatot is nézni a héten, szóval folyamatban van sok minden, de befejezni egyelőre csak ezt az egy-egy olasz és francia darabot tudtam...  

La proie / A zsákmány (2011) - Action, Crime, Drama, Thriller - Dir.: Eric Valette - IMDb: 6,7/10; My rating: 6/10
A bankrabló Franck Adrien börtönbüntetését tölti, miután kirabolta a nemzeti bankot. Mielőtt elkapták, sikerült elrejtenie a pénzt, de most nem csak a rendőrség keresi. Amikor a bíróság a cellatársát, Jean-Louis Maurelt ártatlannak nyilvánítja, Maurel megígéri, hogy vigyázni fog Franck családjára. De egy nap egy férfi, Manuel Carrega elmondja Franck-nek, hogy Maurel egy sorozatgyilkos, és a családja veszélyben van. Franck megszökik a börtönből, és Claire Linné rendőrnővel együttműködve próbál Maurel nyomára bukkanni. ► Egy közepes francia akcióthriller, amiben a zseniális és a gyengécske megoldások erősen keverednek, így bár nem születhetett belőle kiemelkedő alkotás, de az esti kezdés ellenére simán ásítás nélkül is nézhető volt. A film első fele kimondottan érdekfeszítően indul, a felépített egészen hihető szituációk, a hangulat teljesen rendben volt: börtön, kemény srácok, véres bunyók. Majd jön a szabadulás, parkour szerű menekülési helyzetek, üldözés, amibe már sok bénaság és hihetetlen jelenetek kerülnek. A film persze ezzel együtt sem rossz, mert végül csak egy teljesen átlagos thrillerré fejlődik vissza, és láttam már sokkal rosszabb befejezést is. Eric Valette rendező egészen klassz alapanyagból készített egy teljesen vállalható filmet.

Le conseguenze dell'amore / A szerelem következményei (2004) - Crime, Drama, Romance - Dir.: Paolo Sorrentino - IMDb: 7,6/10; My rating: 7/10
Minden embernek van valami titkolnivalója. Titta Di Girolamónak azonban több, soha el nem mondott titka is van. Ez nyilvánvaló. Máskülönben miért kellene egy ötvenéves déli születésű olasz férfinak Svájc egyik névtelen városkájában, egy névtelen szálloda szobájában bujkálnia? Nincs senkije, elveszett ember, aki titokban évek óta mereng valamin. De min? És miért? Mi lehet Titta di Girolamo bevallhatatlan titka? ► Sorrentino filmje nem egy szokványos krimi, hanem valamiféle film-noir szeretne lenni. Illetve, lehet, hogy az is, ezt nem tisztem megítélni, de a magányos, kimért, füstfelhőbe burkolózó, fekete-fehér, letisztult formák és a film lassú menete alapján nem nagyon lehet más. A pszichedelikus elektronikus zene is kiegészíti ezt az ábrázolásmódot, ahogyan bemutatja a technokrata és szürke fõszereplõt, a még szürkébb Svájcban. Consequences of Love egyszerre szól a tehetetlen magányról, a közönyről, a félelemről, a szerelem bonyodalmasságáról, elillanásáról, megszületéséről és az élet bonyolultságáról. Arról, hogyan veszi el egy anno sikeres brókertől az életét a La Cosa Nostra... Sorrentino nem szeret sokat beszélni, erre azért készüljetek fel. Ő inkább megmutatja képekben, nüanszokban, apró, alig észrevehető arcvonásokban azokat a pillanatokat, azokat az érzéseket, amelyekről valóban nehéz beszélni.

***

Az elmúlt hét fontosabb filmbemutatói együtt: filmselect youtube-channel.
A fenti pontszámok értelmezéséhez a saját skálám: értékelés.
Az eddigi összes IMDb értékelésem: my ratings.
Amit pedig a pontozáshoz időként használni szoktam: scoring.
 

Oldalak