birop blogja

17 Dec

A hitről...

Közzétette biropsze, 2008-12-17 08:31

Az elmúlt években a gyerekek keresztelője kapcsán gondolkodtam el azon, hogy vajon hogyan is kellene kezelnem ezt a hitbéli dolgot az ő nevelésük kapcsán, amihez aztán később is következetesen tudnék ragaszkodni. Itt azonban először azt kellett tisztáznom magamban, hogy én hogyan állok a témához.

Az elején szeretném rögzíteni, hogy én alapvetően nyitott vagyok a vallásokra, meg úgy minden egyéb véleményre, és elsősorban azt nézem, hogy mit mondanak, és nem azt, hogy kik. Nem ismerem eléggé alaposan az egyes hitvilágok fundamentumait, nem is azzal akarok érvelni, hogy ki, mikor, mit mondhatott, milyen ellenkező bizonyítékok(nak látszó dolgok) láttak napvilágot, hanem csak a gondolkodásom logikáját szeretném bemutatni.

Meggyőződésem, hogy az egyházak léte az emberek haláltól való félelmén alapul. Ez a mindenki számára ismeretlen, - vélhetően - nem megúszható esemény, a tapasztalatok alapján - hol kisebb, hol nagyobb - fájdalommal jár. Hogy ez után mi jön, nem tudja senki, legfeljebb erősen hisz benne, reménykedik, hogy nem valami rossz. De ahogy mondani szokták, még nem jött vissza senki, hogy elmondja.

Az ismeretlen, a "vég" előtti fájdalom, a tehetetlenség, és a mindebből adódó kilátástalanságra ad "választ" az egyház, aki azt mondja, hogy az ismeretlen mégsem ismeretlen, a fájdalom az átmeneti, utána ugyanis - ha hiszel, ha bennük hiszel - "jó helyre" kerülsz, egyébként elkárhozol, a Pokolban tüzes vassal fognak simogatni a világ végezetéig...

Azt meg tudom érteni, hogy a tudatlan, a szegény, a nyomor kilátástalanságában élő emberek miért reménykednek és miért akarnak hinni abban, hogy haláluk után valami jobb, sokkal jobb jön, de egy tanult, egészséges, értelmiségi ember miért nem látja világosan, hogy ez az egész hit dolog azért van, mert semmi információnk nincs a halál utáni életről. Azért mert nem tudunk róla semmit, miért kell egy valamiben hinnünk, mindenfajta bizonyíték nélkül? Tudom, hogy sokak azért is hisznek, mert szeretik a biztos pontokat az életükben, hiszen ezzel egycsapásra megoldódik minden, nem kell minden reggel arra ébredni, hogy "akkor most mi is az életem értelme??". Az egyház szerint megvan a válasz, nem kell aggódni! Ez viszont így túl egyszerű, már gondolkodni sem kell...

A további problémám az egyházakkal az, hogy az egyházak manapság is rengeteg kiváltsággal rendelkeznek, világpolitikai befolyásra tettek szert, bár tevékenységük jelenleg kevésbé látványos, mint a középkorban, amikor a vallási háborúk révén milliószámra gyilkolászták a nekik nem szimpatikus vallásban hívőket a "kultúrált" Európában, de hatalmi és társadalomalakító tevékenységüket most is jól lehet látni.

Nem akarom elővenni az álszent, pedofil, rasszista papok példáit - itthonról és a nagyvilágból -, amelyek - tegyük fel - a hatalmas és szerteágazó intézményrendszerben sajnálatos módon előfordulnak (ugyanakkor szerintem ezekkel szemben nem lép fel kellőképpen egyik egyházvezető sem), inkább arra mutatnék rá, hogy amikor Rómában, Velencében jártam, de említhetném bármelyik európai nagyvárost, amely az elmúlt évszázadok alatt komoly egyházi befolyás alatt állt, nem tudtam nem észrevenni azokat a hatalmas épületeket (székesegyházakat, palotákat, templomokat), a pompát, az arannyal és ezüsttel vastagon díszített szobrokat, oltárokat stb.. Ha arra gondolok, hogy ez hány szerencsétlen, kisemmizett család tizedéből, és más módon elvett javaiból sikerült összehozni, kicsit máshogy nézek rá! Miért kell a katolikus egyháznak ezer milliárdokon ülni, míg világszerte milliók éheznek, földönfutók? Nem az lenne az egyház feladata, hogy a nyomorultakon segítsen?

Az emberi tudatlanságra épülő egyházi (hatalmi) rendszer tanításaiban találunk azért értelmes dolgokat is. Mondhatom azt, hogy az egyház pl. a 10 parancsolattal milyen fontos értékeket közvetít, és ha az emberiség megfogadná őket, akkor mennyivel jobb hely lenne a világ. Ez igaz. De ezen parancsolatok többségének semmi köze a valláshoz. Az első négy parancsolat az egyisten-hitet helyezi középpontba (csak benne higgy, ne a bálványban, ne káromold stb.), de a következő 6 szerint tiszteld szüleidet, ne lopj, ne ölj, ne paráználkodj, ne szeretsd el felebarátod javait, feleségét. Ez utóbbiak a normális társadalmi együttélés szabályait jelentik! Másrészről ugye nem gondoljuk, hogy attól vallásosnak számítasz, ha nem ölsz, ha nem lopsz stb., csupán próbálsz a társadalom többi tagjával együtt élni, nem okozva neki kárt. Hiba lenne azt hinni, hogy csak a vallási tanítások, az egyház tud értéket közvetíteni, enélkül az élet céltalan és értéktelen.

A Bibliát inkább egy szép (bár néha - a hívőket a hitükben megerősítő - rémísztő) történetekkel teli, sok esetben görög mitológiai történetekről koppintott, fejezetenként célzatosan összeválogatott, az irodalomtörténetben egyébként nagy jelentőségű műnek tartok. De semmi többnek.

Véleményem szerint a vallások kiírtják a szabad gondolkozást és véleményformálást, ostoba és leegyszerűsített képzeteket erőltetnek a világra. 

Mindezen túl pedig véleményem szerint az emberiség túl sokat képzel magáról... A mintegy 4,5 milliárd éves Földön az ember kialakulása csak 2-2,5 millió éve kezdődött, civilzáció időszaka is csak az utolsó 10-12 ezer évre tehető. Kicsit túldimenzionáljuk a saját szerepünket a világ történéseiben, a földi élet fejlődésében csupán egy rövidke szakasz vagyunk...

12 Dec

Válság: még messze nincs vége!

Közzétette biropp, 2008-12-12 08:28

Tekintsünk most el a politikai tényezőktől. 2002-2006 között a szoclib kormányzat "sikeres" gazdaságpolitikája (a túlköltekezés, óriási államháztartási hiány, növekvő államadósság, devizában történő nagy mértékű eladósodás) révén az ország nagy mértékben sérülékennyé vált, a nemzetközi pénzügyi-bizalmi válság következtében pedig államcsőd-közeli helyzetbe került.

Na, de mi van most? Konkrétan mit tehet mondjuk a Magyar Nemzeti Bank?

A monetaris poltikának meg lett volna a lehetősége, mint ahogy a többi európai bank a jelen helyzetben teszi is, hogy beavatkozik, csökkenő kamatokkal olcsóbbá teszi a hazai vállalatok számára a hitelfelvételt. (Itt most nem csak a beruházási, hanem a likviditást biztosító rövid távú hitelekről is szó van!) A lényeg, hogy eljutottunk oda, hogy mindenki devizában vett fel olcsóbb hiteleket, ami 2008-ra messze meghaladta a rendelkezésre álló jegybanki tartalékokat. Szükség volt a 26 milliárd dollár IMF segélyre, ami úgy lett azonban kalkulálva, hogy 35 milliárd dollár lejáró hitele van az országnak, amit meg kell újítani, de 10 milliárdot talán össze lehet hozni a piacról... ott van a gond, hogy ez a valutahitel állomány nemhogy csökkenne, inkább nő. A jegybank kamatláb-változtatásai (az utóbbi 2*0,5 pontos csökkenése ellénre is) elmaradnak az infláció csökkenéstől, azaz a reálkamat nem változott. Minden európai államban csökkentik a kamatokat, nálunk Simorék nem. 7%-os reálkamatot nem tudja kitermelni a magyar gazdaság. Vagy forinthitelt vesz fel, de azt még ennyire sem tudja kitermelni, vagy devizát, de akkor még tovább fokozza a problémát!

Róna véleménye, hogy ha ez így megy tovább, mához 9-10 hónapra fizetésképtelenné válik az ország!

A forintot továbbra is támadás fogja érni, hiszen mintegy 20%-kal túlértékelt a jelenlegi 262 forinton, ez a 7%-os többletkamat miatt van, ez tartja fenn a forint iránti keresletet.

Akkor állhat helyre az egyensúly, ha 320 Ft lesz az euró!! A forint leértékelése nem úszható meg! Ez jó lenne az exportnövekedésnek és az importcsökkentésnek is! A devizahitelesek viszont szívnának. (Én pl. közel 30%-kal fizetnék magasabb törlesztőrészletet, na de ez már az én bajom...) 

17 Aug

A politikusoknak semmi sem drága...

Közzétette biropv, 2008-08-17 19:02

Egy egyéni olimpiai aranyat nyert sportoló 2008-ban 20 milliót kap. Csapattag 12 milliót. De nem ez a sok (ez is), hanem az, hogy minden olimpiai aranyérmes 35 éves korától haláláig havonta megkapja az aktuális bruttó átlagbért adómentesen. Ez most 200.198 Ft. Minden plusz arany, plusz 20%. Az özvegye majd a felét kapja, az edzője is a felét. Szóval egy 3 aranyos sportoló 280 ezret kap adómentesen kb. 40 éven át olimpiai járadékként. Ez mai értéken kicsit több, mint 200 millió forint! Ezüstért, bronzért 60 és 40% jár, ha jól tudom. Ehhez képest az azonnali x millió zsebpénz.

Ja, és így változtak az aranydíjak: 1936: színház- és villamosbérlet 1948: 10 000 1952: 10 000 1956: 10 000 1960: 15 000 1964: 20 000 1968: 28 000 1972: 40 000 1976: 70 000 1980: 100 000 1988: 500 000 1992: 1 500 000 1996: 3 500 000 2000: 6 500 000 2004: 10 000 000 2008: 20 000 000

Túl kellene már lendülnünk az elmúlt 50 év nagyzolási időszakán, a „sportnemzet vagyunk, mutassuk meg az imperialistáknak!”-féle hozzáállás nem vezet sehova!

16 Aug

Dopping okok

Közzétette biropszo, 2008-08-16 18:59

Amikor az okát keressük annak, hogy miért is doppingolnak a versenyzők, sajnos látnunk kell, hogy a közvélemény elvárásai – ami az alábbi indexes rövid cikk címéből is látható – a médiával karöltve folyamatosan stresszelik a sportolókat, ezzel is a doppingszerek használatára késztetve őket. Akár a magyar vívókat, akár ez a hölgyet miért kell csesztetni?! Manaudou által legyőzött, az olimpiára ki sem jutott többi francia úszóval mi van?? Maximum azt hányhatnánk a szemére, hogy túl keveset doppingolt a versenytársakhoz képest!!

A magyar emberek, a magyar szurkolók, és sportolók önbecsülése tényleg attól függ, hogy az olimpiai csapat milyen sikert ér el most Pekingben??

Miért kell, hogy nemzeti gyász legyen, ha akár aranyérem nélkül is zárnánk az olimpiát, és ugyan mi történik akkor, ha 15-el?? A kenyér ára a következő hónapban így is, úgy is 20% felett nő, a politikusok továbbra is korrupt disznók stb.. Egy turistával is több jön szeptembertől Magyarországra attól, hogy benne leszünk a 10-ben, vagy a 20-ban??

Figyelmetekbe ajánlom: http://dopping.lap.hu/ Egyéb sportolók, akiket doppingvétségen értek: Paul Hill, kerekesszékes paralimpia (!!), de az ismertebbek közül is, akik az én emlékezetemben nagy, sikeres sportolókként élnek: McEnroe (http://www.cnn.com/2004/SPORT/01/11/mcenroe.steroids.ap/), Javier Sotomayor (magasugrás), Ben Johnson, Linford Christie, Marion Jones, de nyilván még milliomegy…

15 Aug

Ha gazdag doppingol, nem lehet megfogni

Közzétette biropp, 2008-08-15 18:57

http://sportgeza.hu/2008/peking/ajantamas0717/

A cikkből kiemelném a következőket:

„Barcelonától, vagyis 1992-től nem volt olyan olimpia, amelyiken ne ellenőriztük volna valamennyi rajthoz álló versenyzőt. Most sem teszünk másként, és az említett példák csak azt mutatják: aki keres, talál is valamit. Mi nagyon határozottan keresünk más sportágakkal ellentétben, de hadd ne nevezzem meg, melyekre gondolok. A kevésbé tehetős országok még a régi szereket szedik, ezért tudjuk elcsípni őket, ahol viszont meg tudják fizetni a növekedési hormonokat, vagy az IGF-et, ott hiába kutakodunk. Azok a szerek pillanatnyilag kimutathatatlanok, bár komolyak az erőfeszítéseink” – mondta Aján, aki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, emellett a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) elnökségében is helyet kapott.”

Oldalak